Életek...

Egy medvebunda 2 medve életébe kerül.
Egy leopárdbunda 6 leopárd életébe kerül.
Egy fókabunda 8 fóka életébe kerül.
Egy farkasbunda 12 farkas életébe kerül.
Egy kutyabunda 10-15 kutya életébe kerül.
Egy ocelotbunda 15 ocelot életébe kerül.
Egy rókabunda 18 róka életébe kerül.
Egy vidrabunda 20 vidra életébe kerül.
Egy macskabunda 24 macska életébe kerül.
Egy nutriabunda 30 nutria életébe kerül.
Egy perzsabunda 36 újszülött bárány életébe kerül.
Egy oposszumbunda 40 opusszum életébe kerül.
Egy nercbunda 50-60 nyérc életébe kerül.
Egy cobolybunda 80 coboly életébe kerül.
Egy csincsillabunda 150 csincsilla életébe kerül.
Egy mókusbunda 400 mókus életébe kerül.
Hát megéri???? 

A szőrmeipar a jelenlegi adatok szerint 100 millió állat halálát okozza évente. Ezek a bizonyítható adatok. Az illegális szőrmekereskedelem adatai valószínűleg ezt a számot is jóval felülmúlják.

Mi vesz rá minket? Mi késztet még mindig bennünket arra, hogy mások bőrét, szőrméjét hordjuk magunkon? A mi éghajlatunkon nem vagyunk rászorulva a bundára.
A vadászó eszkimó esetében talán indokolt, de a mi esetünkben ez csak luxuscikk, amivel egyesek a gazdagságukat akarják fitogtatni, de végül lelki szegénységüket reklámozzák. A szőrmegyártás szükségtelen állatkínzás és mészárlás. Semmilyen formában ne támogasd! Ha bundára vágysz, vegyél műszőrmét! Ha a cipőd is műbőr, az még jobb! 

Szőrmefarm

Tudod, hogy néz ki egy szőrmefarm? Itt tenyésztik azokat az állatokat, akiket később kivégeznek, hogy szőrükből bunda legyen. Húsukat gyakran szemétre dobják, hiszen nincs rá szükség.
A szőrmefarmok leginkább a náci koncentrációs táborokra emlékeztetnek.

Azok az állatok, melyek a természetben sok-sok négyzetkilométernyi területet birtokolnak itt olyan szűk ketrecekben élik le életüket, ahol nemhogy szaladgálni, de megfordulni sincs helyük. Az ilyen körülmények között felnevelt állatok lábai szinte minden esetben eldeformálódnak, míg a vadon élő és befogott, majd ketrecbe zárt állatok pár nap alatt teljesen megőrülhetnek.

 A szőrmefarmokon tartott állatok viselkedési zavarokat mutatnak, sokszor megbolondulnak, megbetegszenek és van, hogy megcsonkítják magukat. Sokszor széttépik gyengébb társaikat is.
A csapdával befogott állatok szőrméje gyakran sérül; belőlük átlagosan háromszor annyi kell egy bundához, mint farmon tartott társaikból.

A kivégzés

 Az állatokat, amikor már elég nagyok, és bundájuk a legértékesebb, "kíméletesen" kivégzik: vagy áramot vezetnek a végbelükbe, vagy gázkamrába zárják őket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze őket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat is el nem pusztul.

A rettegő kis rókákat nyakukra rakott fémhurokkal rángatják ki a ketrecből; az egyik pólust a végbelébe, másikat a szájába dugják. A tenyésztők állítják, hogy ez kíméletes halálnem.

A nyércek bundája akkor nem sérül, ha megfojtják őket. A csincsilláknak kitekerik a nyakát. Néha csak másodszorra, harmadszorra sikerül... 
A csincsillákat is meg lehet ölni árammal; ilyenkor nemiszervükbe vezetik az elektromosságot, ami hosszú, borzalmas haláltusához vezet.

Tudod, hogy készül a perzsabunda? A kisbárányt az anya méhéből szedik ki, mert a szüléskor a szőre kiegyenesedne. Az anya méhét ezért felvágják és kirángatják belőle, majd megnyúzzák a kis újszülöttet. Így az anya és a kisbárány is elpusztul.

Van, hogy az állatokat vízbefojtják, de az állatvédő szervezetek által gyűjtött videókon olyan jelenetek is láthatók, amikor az állatok még élnek, amikor bőrüket lenyúzzák.

 A világon mindenhol tiltakoznak a szőrmeviselés kegyetlen hagyományai ellen. Magánemberek, állatvédő szervezetek és hírességek szállnak harcba nap mint nap a véres divat ellen. Vannak szervezetek, melyek begyűjtik a bundákat, szórófestékkel megjelölik, hogy ne lehessen továbbértékesíteni őket, majd odaadják a hajléktalanoknak.

A McCartney-család, Brigitte Bardot, Calvin Klein, Todd Oldham és még számos híresség kűzd a nyilvánosság előtt, igazi bundairtó-hadjárattal; filmeket készítenek, műszőrme kollekciót terveznek és igyekeznek meggyőzni mindenkit: szőrmét viselni szégyen és divatjamúlt! Te se feledd: a bőrére az állatnak van szüksége! Ne adja életét egy élőlény sem felesleges luxusért!

Fekete Piac

Minden engedély nélküli kereskedés a védett fajokkal a CITES rendelkezéseinek megszegését jelenti. Az egyezményt aláírása óta eltelt harminc évben, mintegy 900 kihalással fenyegetett állat- és növényfaj kereskedelmét tiltja, beleértve a tigrist, a nagy emberszabású majmokat, a tengeri teknőst, több elefánt-, orchidea- és krokodilfajt. Exportengedély megkövetelése révén 29 000 további élőlény kereskedelmét korlátozza, amelyet közvetve vagy közvetlenül veszélyeztet a vele való üzletelés, köztük a madárszárnyú lepkékét, a papagájokét, a fekete és köves korallokét és egyes kolibrifajokét.

A CITES-nek köszönhetően sok végveszélyben lévő faj - például a csimpánz, gepárd, elefánt és a krokodil - kereskedelme csökkent. Ugyanakkor a sikerek ellenére az illegális üzlet tovább virágzik. Becslések szerint világszerte körülbelül 5 milliárd dollárt zsebelnek be a csempészek a védett fajokkal való üzérkedéssel, ez nagyjából a globális vadkereskedelemből származó bevételek egynegyedét jelenti. A feketepiacokon a legkeresettebb fajok a tigris és más nagymacskák, az orrszarvúak, a hüllők, a ritka madarak és növények.

A vadakat többek között élelemnek, gyógyszernek, ruhának, dísztárgynak, állatkerti és kertészeti kiállítás céljára és hobbiállatnak adják el. A hüllőkkel való kereskedés - amelynek az Egyesült Államok a legnagyobb piaca - olyan ritka és egzotikus állatokat is érint, mint a komodói sárkánygyík, vagy a madagaszkári sugaras teknős és tuatara hidasgyík. A jelentések szerint darabjuk 30 000 dollárért kel el a feketepiacon.

A hagyományos ázsiai gyógyszeripar az illegális vadkereskedelem legnagyobb felvevő piaca. A gyógyulni és új erőre vágyók Pekingtől Los Angeles-ig vásárolják a tigriscsontból, rinocérosz szarvból és egyéb állati testrészekből származó készítményeket, állítólagos gyógyhatásuk miatt. Ázsia egyes részein a medve epehólyagjából nyert kivonat - amelyet rák, asztma és sok más betegség kezelésére alkalmaznak - többe kerül, mint a legtöbb kábítószer.

A fent leírtakból jól kitűnik, hogy van kereslet az állati és növényi termékekre a világban, ezért sok kereskedő nem tud ellenállni a csábításnak és törvénytelen útra lép. Az is vonzó az illegális üzletelésben, hogy általában minimális befektetést kíván, kis kockázattal jár és az adott országonkénti büntetések vagy csekélyek, vagy nem is léteznek. A haszon pedig kivételesen nagy, minthogy az árak a többszörösére emelkednek, amíg a portéka a helyi kereskedőktől a nemzetközi nepperekig jut. Például egy szenegáli nagykereskedő a szürke vagy jákó papagáj darabját Gabonban megveheti 16-20 dollárért, majd eladhatja egy európai "üzletembernek" 300-360 dollárért, aki majd 600-1200 dollárt fog érte kapni hazájában.

Vegyük sorba néhány állat feketepiaci árát. Az élő tigrist 15 000 dollárért lehet eladni az állatpiacon, szőrméjéért minimum 10 000 dollárt fizetnek a divatiparban. A csontjai és más testrészei is keresett árucikkek. A világon élő tigrisek száma 1990 óta 95 százalékkal, mintegy 5000-7500 példányra csökkent, nyolc alfajából három már kihalt. Az óriáspanda irhája, amelynek a divat- és ritkaságpiacon nagy értéke van, egyesek számára 100 000 dollárt is megér. A legnagyobb szárazföldi emlős, az elefánt sem úszta meg a pénzhajhászást, Indiában már 20 000-nél kevesebb példány él, az afrikai populáció a felére csökkent. Az elefántokat az ékszeriparban értékes csontjuk miatt vadásszák. Az egzotikus szarvas arapapagájból már csak körülbelül 1700 él szabadon, a hobbi-állatpiacon nagyon keresett portékának számít.

A CITES, mint nemzetközi egyezmény munkáját egy titkárság irányítja és fogja össze, amely csekély központi hatalommal rendelkezik. Életmentő munkájukat hátráltatja, hogy nem szólhatnak bele az egyes országok belső törvényeibe. Mégis nagyon sokat tettek, már eddig is a faji sokszínűség megőrzésének szolgálatában. Egyre több országban döbbennek rá az illegális vadkereskedelem valós méreteire, ezáltal fokozatosan javul a CITES végrehajtása.

Forrás: www.zoldmagazin.com és www.sulinet.hu