A gazdasági fejlesztések feldarabolták az élőhelyüket. A fekete-fehér óriáspanda csak Kína közepén él. Az ország ezen részének gazdasági fejlődése most végképp a kipusztulás szélére sodorta az eddig is nagy veszélyben lévő fajt.

Körülbelül 1000 példány él még az óriáspandából Kína hegyvonulatai között. Az utóbbi évek gazdasági fejlődése és a lakosság számának növekedése az erdők kipusztulásához vezetett, így az állatok élőhelye ma 6 kisebb elszigetelt zónából áll. Az óriáspanda túlélésére egyetlen esély van, ha egyensúlyt teremtünk az emberi szükségletek és a pandák igényei között. Az óriáspandának hatalmas területű mérsékelt övi hegyi erdőkre van szüksége sok bambusszal, míg az állat élőhelyének közelében lakó embereknek biztonságos jövedelemforrásra és jobb életkörülményekre.

A kínai kormány nemzeti értéknek tartja a pandát, és kiemelt programban foglalkozik a megmentésével, de más országok segítségére is szüksége van, ahol a pandaszőrből készült gyermekjátékok a mai napig nagyon kedveltek. A kínai törvények 1997-ig halálbüntetéssel sújtották az orvvadászokat, ennek ellenére ma is sokan vadásznak pandára, de sok állat válik más vadak számára készült csapdák áldozatává is.

A megmentésért folyó harc régi, a veszélyeztett állatfajok védelmével foglalkozó WWF-nek is a panda a jelképe. Sajnos a felmérések szerint Szecsuánban a 80-as évek végétől 30%-kal csökkent a faj egyedeinek száma.

A pandák élőhelyének feldarabolódása elszigetelt területekre két okból is nagyon veszélyes. Az állat fő tápláléka, a bambusz periodikusan virágzik és pusztul el, így veszélybe került a táplálékforrásuk. Ezen kívül problémát okoz a beltenyészet, amelynek következtében az új pandagenerációk kevésbé ellenállóak és kevésbé termékenyek. A problémát tetézi, hogy a panda nősténye mindössze egyetlen utódot hoz a világra egyszerre, és csak 2-3 évenként szül.

A környezetvédők megpróbálnak tárgyalni a gazdasági fejlődés híveivel, de nehéz dolguk van. A kínai kormánytól a pandarezervátumok területén élők kevés anyagi támogatást kapnak. Az emberek a jobb életkörülményeket a fejlesztésektől várják. Felháborodást váltott ki, hogy egyes helyeken a kormány a helyi lakosság megkérdezése nélkül hozta létre a rezervátumokat, míg más helyeken a fejlesztés minden korlátozás nélkül folyhatott.

A WWF jelentésében kihangsúlyozta, hogy a klónozás és az állatkerti tenyésztés nem menti meg a pandákat. Fogságban a pandák csak 28%-a volt képes szaporodni, míg a legújabb kutatások szerint szabadon élő állatok szexuálisan mind aktívak.