Korai pályája

• 1825. októberében beiratkozik az edinburgi egyetemre
• 1827. A cambridgei egyetemen teológiai tanulmányokba kezd
• 1831. december 27-én a Beagle nevű hajón elindul világkörüli útjára
• 1936. október 2-án érkezik vissza Angliába
• 1839. Megjelenik útleírásának első kiadása(Journal of researches into the natural history and geology of the countries visited during the voyage of H.M.S. >Beagle< round the world.)
• 1842. London közelébe Down-ba költözik; elkészíti a fajok eredetéről kialakult elméletének rövid vázlatát

Pályájának későbbi szakasza

1832 és 1837 között világkörüli úton vett részt. Megfigyeléseire alapozva állította fel a fajok eredetének elméletét, a darwinizmust. Ennek lényege, hogy valamennyi élőlénynek meg kell küzdenie fennmaradásáért. Ebben a küzdelemben azok a fajok kerekednek felül, amelyek a leginkább képesek alkalmazkodni környezetükhöz. Ez utóbbi folyamatot nevezte természetes kiválasztódásnak. 1859 november 24-én megjelenik a Fajok eredete c. munkája.

Legfőbb művei

• 1859. november 24. A fajok eredete
• 1871. Az ember származása és a nemi kiválasztás

Kevésbé ismert művei

• 1862. Az orchideák megtermékenyítéséről
• 1868. Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában
• 1869. Egy és ugyanazon növény virágainak különböző formáiról
• 1872. Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál
• 1876. A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban

Viták munkássága körül

Darwin sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Sok állítását a kritikusai (elsősorban a kreacionista mozgalom szerint) ma sem sikerült igazolni, de a biológia későbbi fejlődésével a legalapvetőbb darwini paradigmák nem bizonyultak összeegyeztethetetlennek. Elméletének a genetikával való sikeres egyesítéséből született a neodarwinizmus. Tudományos körökben ma már az evolúció maga teljeskörű elfogadottságnak örvend, az elmélet részleteivel kapcsolatban viszont továbbra is termékeny viták zajlanak (pl. arról, hogy mi a szelekció alapegysége). Az evolúció elméletét azonban a kreacionizmus és az intelligens tervezés hívei a mai napig támadják.

Darwin elméletét kiterjesztették az élővilág sejtes szerveződési szintje alatti és előtti szintekre, melynek következménye az élet élettelen anyagból való keletkezésének elmélete. Ezt sokan paradoxnak tartják. Egyesek (pl. Michael J. Behe, az intelligens tervezés híve) a molekuláris vagy sejtalatti szintű (sejtszervecskék) evolúció általi keletkezésének lehetőségét tagadják. Egyes darwinisták (pl. Szathmáry Eörs) is elismerik, hogy az élővilág legfejlettebb törzsei nem fokozatosan és évmilliók alatt egymásból alakultak ki, hanem egyszerre jelentek meg a kambrium időszak környékén (kambriumi robbanás). Biológusok körében is komolyan megfogalmazódott az az elmélet, miszerint a földi élővilág idegen eredetű (pánspermia-elmélet); mások szerint esetleg tudatos beavatkozás eredménye.

Vannak azonban, akik nézeteit kiterjeszteték az emberi társadalomra (szociáldarwinizmus), mondván, hogy ott is a „legalkalmasabb" csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni. Újabban a természetes kiválasztódás elméletét, az evolúciós szemléletet más társadalomtudományi területeken (többek között a pszichológiában, gazdaságtudományokban stb.) is megpróbálták alkalmazni, így született meg pl. a memetika is, melynek kidolgozói a gének, és a kultúrák, eszmék, gondolatok (ill. az ezeket hordozó információ-csomagok, az ún. mémek) terjedése, viselkedése között vonnak párhuzamot.